Van egy fontos összefüggés az EU adósságválsággal kapcsolatban, amivel nagyon kevesen vannak tisztában -- ideértve neves elemzőket, közgazdászokat, és a német kormányt. Egy William Buiter által szerzett Citigroup tanulmány enged bepillantást a témába. Buiter egyetemi professzorként és a Bank of England monetáris tanácsának tagjaként szerzett hírnevet magának. Csak nemrég váltott a magánszektorban és a hátterének köszönhetően példátlan éleslátással képes elemezni a helyzetet.

Az ECB-nek módjában áll megvenni az összes spanyol és olasz kötvényt (úgy 3.000 milliárd euró összegben) anélkül, hogy ez hosszú távon inflációhoz vezetne. Ez persze szemben áll sok szaktekintély kijelentésével. A bevett logika az, hogy bár az ECB nyomtathatna pénzt és ebből vehetne spanyol és olasz kötvényeket, ez hosszú távon túlzott inflációs nyomást gerjesztene. Ez valójában nem igaz.

Az euró övezetben egy 2%-os inflációs ráta elfogadhatónak minősül. Mondhatjuk, hogy ekkora infláció nem számít túlzott inflációnak.* Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy az ECB-nek minden évben módjában áll nyomtatni valamennyi eurót, ami a 2%-os infláció eléréséhez szükséges. Ebből a frissen nyomtatott pénzből pedig vehet akár spanyol vagy olasz kötvényt. Az ECB-nek ezúton rendelkezésre álló összeg évi 50-80 milliárd euróra tehető. Ebből az összegből pedig az évek során óriási összegben lehet kötvényt vásárolni, anélkül, hogy az 2%-on felüli inflációhoz vezetne. A pontos számítások alapján hosszú távon az egész spanyol és olasz kötvényállomány megvásárolható, 2% feletti infláció nélkül.

Az alapvető probléma a kötvényvásárlással nem inflációs, hanem politikai. Az ECB kötvényvásárlása esetén a többi EU-ország rovására Olaszországba és Spanyolországba vándorolnának olyan pénzek, amik normál helyzetben az egész EU-t illetnék. Ebbe az EU egyelőre nem hajlandó belemenni.

* Elfogadott, hogy az alacsony, de pozítiv infláció megolajozza a gazdaság motorját. Röviden ezért nem 0%-os, hanem 2%-os az ECB inflációs célja.

A bejegyzés trackback címe:

https://penzugyimesek.blog.hu/api/trackback/id/tr203404418

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gono 2011.11.22. 22:04:12

azért ez eléggé brutálisan leegyszerűsített kép.

* ha a 2% ot egyből kibocsátját mint uj penzt, az a 2%-on felüli inflációt fog okozni.

* hány év alatt is lehetne felvásárolni a döglött kötvényeket? mert azért ez így nem állítaná meg a hozamokat ugy hirtelen.

* miért nem ir meg belga kötvényeket venne?

* akkor milyen ösztönzés lenne a spanyol kormány számára a fenntartható költségvetés irányába?

penzugyimesek 2011.11.22. 22:28:33

@gono: Szép jó estét! Köszönöm a hozzászólást.

1) Igaz. Ha a kötvényvásárlás időben egyenletesen eloszlik, akkor nem kell egyben kinyomni a pénzt.

2) Jogos a kérdés. A piacok előre tekintenek. Annak a tudata, hogy tíz év múlva X kötvény meg lesz véve, már ma lenyomja a hozamot.

3) Belgiumot is venni kéne. Az írek talán egyedül is kimásznak a gödörből.

4) Semmilyen. Még egy érv a kötvényvásárlás ellen.

is 2011.11.23. 10:05:22

de ha az EU-ra vonatkozó teljes 2%-ot csak a 2(3) országban költjük el, akkor mégiscsak az van, hogy a 2(3) országban 6-7-10-15%-os inflációt gerjesztünk, a többitől meg elvárjuk, hogy 0%-kal menjen, azaz kivennénk az olajat belőle. valamint ez a cikk elég régi lehet, mert mostanában külön nyomtatás nélkül is 3% az EU (vagy csak euro-zóna?) infláció.

TopK 2011.11.23. 12:35:10

gononak teljesen igaza van, ez a fent leírt dolog hülyeség pontosan azok miatt amiket ő felvetett

penzugyimesek 2011.11.23. 15:03:24

@is: Teljesen tudom követni a logikádat. A következőket válaszolnám:

1) A spanyol kötvényvásárlás nem Spanyolországban gerjeszt inflációt, hanem az egész eurózónában. Egy valutaövezeten belül a rendszerbe egy helyen betett likviditás az egész rendszerben "szétárad". Két példa arra, milyen csatornákon keresztül terjed az eurózónán belül a likviditás. i) a spanyol államkötvények egy része nem spanyol bankoknál, befektetőknél van, tehát a pénz nem a spanyoloknál jelenik meg. ii) ha mondjuk spanyol banktól is vesz az EKB kötvényt, ez a bank a kapott pénzt nagy valószínűséggel egyszerűen egy más ország, példaul Németország, államkötvényeibe forgatja át. Hopp, a pénz máris Németországba vándorolt. (Ne értsük félre, a németek ennek ellenére rosszul járnak, mert a spanyol bank túl jó feltételek mellett tud német kötvénybe váltani.)

2) Olyan nem létezik, hogy nincs pénznyomtatás, de van infláció. Itt a leegyszerűsített válasz, miért. Elképzelhető olyan helyzet, hogy nincs pénznyomtatás, de felmegy a nemzetközi olajár, ami pedig növeli a hazai benzinárat. Ilyenkor az emberek több pénzt költenek benzinre, de kevesebb pénzük marad megvenni a többi terméket, amiknek ezért lemegy az ára (a termelők nem hagyják, hogy rájuk rohadjon a cuc). Összességében nem lesz infláció. Ha egy adott pénzmennyiség jut egy adott termékmennyiségre, akkor nem nőhetnek az árak. Sablonos és a végletekig lebutított a példa, de megragadja a lényeget. Lehet, hogy neked fúrán hangzik, de most is megy a pénznyomtatás.

3) Néha az eurózóna helyet valóban pontatlanul EU-t írtam.

is 2011.11.24. 22:28:42

@penzugyimesek:
ad 1): a terjedés azért nem korlátlan és azonnali. nyilván szélsőséget írtam, de nem véletlenül közlik ma is az egyes országokban külön is az inflációt, amelyek szépen eltérnek egymástól.

ad 2): próbálom kitalálni, hogy mire írhattad ezt. ezzel nem vitatkoztam/nem vitatkozom. ja, látom, a "külön nyomtatás" tévesztett meg. tudom, hogy van M1, meg M2, meg M3, és hogy folyton bővítik a pénzkínálatot, én itt arról beszéltem, hogy a poszt szerint a meglévő 2%-os inflációt gerjesztő pénznyomtatást, ami tényleg szét van terítve, azt csatornázzuk be 2(3) országba, a többi meg ne nyomtasson pénzt, amire viszont te magad írtad, hogy akkor ott 0% lesz az infláció, és lásd 1).
süti beállítások módosítása